Összefoglalás

Frida Kahlo az első női művész, aki mélyen boncolgatja a veszteség, halál és önzés témáját, kibővítve és sajátjává téve a művészi nyelvet. Kahlo vizuális nyelvezetet alkalmaz a fizikai fájdalom ábrázolására, megnyitva a belső világot az emberi viselkedés magyarázatához. Belépése a már létező nyelvezetbe új eszközöket teremt a női identitás komplex megértéséhez.

Frida Kahlo ikonikus alak, aki nemcsak művész, hanem trauma-támogató figura is, befolyása elismerésre méltó. Megnyitotta az utat a nők számára, hogy nyíltan kifejezzék fájdalmukat és frusztrációjukat, inspirálva ezzel a női művészeket. A kérdése, hogy „Mi a Nő?”, és az anyaság hatása a női identitásra Kahlo személyes tapasztalatait tükrözi, különösen vetélései után.

Kahlo előtt azokat a nőket, akik a legvadabb és legmélyebb érzelmeket próbálták közölni, gyakran bélyegezték hisztérikusnak vagy ítélték elmebetegnek. Kahlo a szomorúság súlya alatt is alkotott, megmutatta, hogy a nők is lehetnek melankolikusak, és hogy az érzelmi kifejezéseket nem kell nemi alapon megítélni.

Az önarcképek intenzív használatával, amikor gyakran egyedül volt, Kahlo elmélkedése az identitás iránti érdeklődést táplálta. Vegyes német-mexikói származása és a művész-szerető-feleség háromszoros szerepe különös érdeklődési területeit határozza meg.

Vallási szimbolizmust alkalmaz az életművében, azonosulva a Madonna-szereppel és Szent Sebestyénnel, sőt mint próféta is megjelenik. Az asztalfőn ülve ábrázolja saját sérülését, mint a keresztre feszítés modern interpretációját, hangsúlyozva saját szentségét.

Frida Kahlo élete

Gyerekkor

Frida Kahlo 1907-ben született a La Casa Azulban, Mexikóváros külvárosában. Apja, Wilhelm Kahlo, német származású fényképész volt, édesanyja, Matilde Calderon y Gonzalez spanyol és bennszülött. Kahlo gyermekkorában a merev háztartás és betegségei alakították életét. Hatévesen gyermekbénulásban szenvedett, és lába sérült maradt.

Édesapja beíratta a Német Főiskolára, ahol európai filozófiával ismerkedett. Az iskolában sora rosszul akakult: szexuális zaklatás áldozata lett, ami miatt el kellett hagynia az iskolát. A mexikói forradalom kitörése után a Nemzeti Előkészítő Iskolába járt: orvostudományt, botanikát és társadalomtudományokat tanulva. Kahlo kiválóan teljesített, érdeklődése a mexikói kultúra iránt növekedett és politikailag is aktív lett.

Korai képzése

Amikor Frida Kahlo 15 éves volt, Diego Rivera a Teremtés című freskót festette iskolájában. Kahlo elbűvölődött Rivera munkájától, és egy pillanatra beleszeretett. Közben segített apjának a fotóstúdióban, és rajzoktatást kapott apja barátjától, Fernando Fernandeztől. Kahlo egy disszidens diákcsoporttal, a „Cachuchas”-okkal barátkozott, ami erősítette lázadó szellemét és politikai érdeklődését.

1923-ban Kahlo beleszeretett Alejandro Gomez Ariasba, és kapcsolatuk 1928-ig tartott. 1925-ben egy súlyos buszbalesetben Kahlo többszörös törést szenvedett, kórházban hosszú ideig lábadozott, majd felépülése alatt kezdett önéletrajzi portrékkal kísérletezni.

A baleset után Kahlo szülei támogatták művészi vágyait, és egyedi festőállványt, festékkészletet és tükröt biztosítottak neki. Otthoni lábadozása során Kahlo szembesült trauma által felvetett kérdésekkel és intimebb témákkal. A számára csodált fotóportrék inspirálták korai portréit, amelyek pszichológiai intenzitással közelítették meg.

Kahlo orvosi illusztrátorként tervezett karrierje helyett a művészet felé fordult, ötvözve a tudomány és művészet iránti szenvedélyét.

1927-re Frida Kahlo már eléggé felépült ahhoz, hogy aktívan részt vegyen a Cachuchas csoport politikai tevékenységében. Belépett a Mexikói Kommunista Pártba (PCM) és szoros kapcsolatba került a mexikóvárosi művészeti és politikai körökkel. Barátságot kötött Tina Modotti fotóriporterrel és Julio Antonio Mella kubai forradalmárral.

Festményei korai időszakából

Frida Kahlo férje, Diego Rivera

1928-ban, a PCM rendezvényén, Diego Rivera, Mexikó egyik leghíresebb művésze, megismerte Kahlot, aki kérte Riverát, hogy értékelje művészetét. Rivera lenyűgözőnek találta a festőnő őszinte és eredeti munkáit, és elismerve tehetségét, segítette őt művészi pályáján. Annak ellenére, hogy Rivera már kétszer volt házas, a két művész között hamarosan romantikus kapcsolat alakult ki, és 1929-ben összeházasodtak.

A házasságot Kahlo édesanyja nem nézte jó szemmel, míg apja örült, hogy Rivera anyagilag támogatja lányát. A pár Cuernavacába költözött, ahol Kahlo teljes szívvel hódolt a festészetnek.

Diego Rivera festményei

Érett időszak

Az 1930-as évek elején Frida Kahlo festészete a mexikói identitás erős érzékelése felé mozdult el, a mexikói modernista indigenista mozgalom és a mexicanidad újjáéledésének iránti érdeklődés hatására, miközben az európai fasizmus térhódítása zajlott. Kahlo német gyökereitől való elhatárolódását jelzi a névváltoztatása Friedáról Fridára és a tradicionális tehuana viselet (a matriarchális időkből származó ruha) választása. Kahlo két sikertelen terhessége idején kifejeződött sajátosan női tapasztalatát a szimbolikus és önéletrajzi elemek felhasználásával jelenítette meg.

Az 1930-as évek elején Frida Kahlo és Diego Rivera San Franciscóban, Detroitban és New Yorkban éltek, ahol Rivera falfestményeket készített. Kahlo elkészített néhány jelentős művet, például a Frieda és Diego Rivera (1931) és az Önarckép a Mexikó és az Egyesült Államok közötti határvonalon (1932) című alkotásokat. Az utóbbi a két ország természet és ipar közötti rivalizálással kapcsolatos megfigyeléseit tükrözi. Ebben az időszakban Kahlo ismerkedett Imogen Cunninghammel, Ansel Adamsszel és Edward Westonnal, valamint Dr. Leo Eloesserrel, aki a legközelebbi orvosi tanácsadója lett egészen haláláig.

1933-ban a házaspár visszatért Mexikóba, mivel Kahlo különösen nagy honvágyat érzett. Új házba költöztek a gazdag San Angel negyedben. A ház két különálló részből állt, amelyeket egy híd kötött össze. Ez a felállás megfelelő volt, mivel kapcsolatuk hatalmas feszültségnek volt kitéve: Rivera – bár korábban is hűtlen volt – ebben az időben viszonyt folytatott Kahlo húgával, Cristinával, ami nagyon bántotta Kahlót. Kahlo is ekkor kezdte el saját házasságon kívüli viszonyait.

Frida Kahlo festményei ebből az időszakból

Kahlo kapcsolatai és a magyar szál: Muray Miklós

Nem sokkal azután, hogy az Államokból visszatért Mexikóba, megismerkedett a magyar fotóssal, Nickolas Murayval, aki éppen Mexikóban nyaralt. Kettejük között 10 évig tartó, fel-alá tartó romantikus viszony kezdődött, és Murayt tartják a legszínesebb férfinak, aki Kahlót a legszínesebben örökítette meg a kamerával.

Míg a húgával való viszonyát követően rövid ideig külön élt Diegótól, és saját lakásában élt, távol San Angeltől, Kahlo rövid viszonyt folytatott Isamu Noguchi japán-amerikai szobrásszal is. A két politikailag és társadalmilag rendkívül tudatos művész Kahlo haláláig barátok maradtak.

1936-ban Frida Kahlo csatlakozott a Negyedik Internacionáléhoz, gyakran használva a La Casa Azult nemzetközi értelmiségiek, művészek és aktivisták találkozóhelyeként. A házat felajánlotta Leó Trockij és felesége, Natalja Szedova menedékjogát szolgálva. Trockijjal 1937-ben rövid szerelmi kapcsolata is kialakult, és a politikai ikon a La Casa Azulban maradt 1939 közepéig.

1938-ban André Breton szürrealista művészetével elbűvölte Kahlo, aki New York-i kiállításán hatalmas médiaszenzációt keltett. A sikeres kiállítás után Párizsba utazott, de csalódott a szürrealista csoport túlzott intellektualizmusában. New Yorkba visszatérve szerelmi kapcsolatát folytatni próbálta, de sikertelenül. Kahlo visszatért Mexikóvárosba, ahol Rivera válást kért a visszatérése után.

Fridha Kahlo képei ebből az időszakból

Kései évek

Kahlo válása után visszatért a La Casa Azulba, és nagyobb méretű festményekre váltott. 1940-ben újra összeházasodott Riverával. Kapcsolatuk kevésbé volt viharos, de közben Kahlo egészsége folyamatosan romlott.

Az 1940-1956 közötti években szenvedéseinek és betegségeinek ellenére művészete nemzetközi elismerést kapott. 1943-ban a Peggy Guggenheim Galériában szerepelt, majd 1947-ben vásárolták meg az „A két Fridas” című festményét a Museo de Arte Moderno-ban. A művész továbbra is politikai aktivizmust folytatott és tiltakozott a nukleáris kísérletek ellen.

Utolsó éveiben betegsége ellenére festett. 1954-ben, 47 évesen halt meg a La Casa Azulban.

Kahlo festményei kései éveiből

Frida Kahlo hagyatéka

Frida Kahlo, a független művész, primitivizmussal, indigenizmussal, mágikus realizmussal és szürrealizmussal kapcsolatba hozott alkotóként nyilvántartva. Posztumusz munkái jelentős hatást gyakoroltak a feminista tanulmányokra és posztkoloniális vitákra. Az ikonikus művésznő híressé vált, és munkásságát sokszor a latin-amerikai művészet reprezentációjaként értelmezték.

A legújabb kiállítások azonban az újragondolást keresik, hangsúlyozva Kahlo testpolitikájának és a mainstream esztétikával szembeni kihívásainak fontosságát. Művészete olyan embereket is támogat, akik baleset, vetélés vagy meghiúsult házasság következtében szenvednek. Kahlo a képeken keresztül olyan összetett élményeket fogalmazott meg, hogy azok kezelhetőbbé váltak, és reményt adott a nézőknek, hogy képesek elviselni, felépülni és újrakezdeni.

Frida Kahlo könyv és film

Frida Kahlo életéről több nagyszerű könyv és film is megjelent, ebből szemezgetünk.

Könyvek

Élj merészen – Mit tanít nekünk Frida Kahlo (Adrianna Davis)

Az „Élj merészen! – Mit tanít nekünk Frida Kahlo” című kötetet jó szívvel ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a művésznő élete és munkássága iránt. A könyv lehetőséget teremt az olvasó számára, hogy elmerüljön Kahlo rendkívül lenyűgöző és izgalmas egyéniségében, megismerje életének fontos eseményeit, főbb kihívásait, szerelmi csalódásait, valamint betekintést nyerjen festészetének sajátosságaiba. Frida példája azt mutatja be, hogy rendkívüli ambícióival és hatalmas szívvel rendelkező nő volt. Élete során számos csalódás érte, de mindig képes volt talpra állni és folytatni ott, ahol abbahagyta.

Frida füveskönyve – Rejtélyek, vágyak, receptek (F. G. Haghenbeck)

„MERJ ÉLNI, MEGHALNI, BÁRKI TUD!” Frida Kahlo életének sötét fordulója tizenhét évesen következett be, amikor egy súlyos balesetet szenvedett. A tragédiát túlélve azonban titokzatos egyezséget kötött a Halállal: évente, halottak napján, neki kell bemutatnia egy áldozatot. Frida ezeket az áldozati ételek receptjeit egy kis fekete füzetbe jegyezte le. Az asszony féktelen élni akarása, lenyűgöző művészi kreativitása és szenvedélyes házassága egyaránt megmutatkozik a színpompás, ugyanakkor kegyetlen Mexikó szívében. „Frida füveskönyve” egy mágikus elemekkel átitatott, hiteles dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regény, mely Frida Kahlo életét és egy füzet titokzatos tartalmát tárja elénk. A mexikói író, Francisco Haghenbeck könyvéből kiderül Frida magyar származású édesapjának, indián dajkájának, szerelmeinek, művészetének, feminizmusának és szenvedélyekkel teli életének részletei, mindezt Ernest Hemingway, Lev Trockij, Salvador Dalí társaságában.

Frida Kahlo és az élet színei (Caroline Bernard)

„Frida Kahlo és az élet színei” elengedhetetlen olvasmány a Frida Kahlo könyvlistájáról. A festőművész mindössze tizenhét éves volt, amikor egy szerencsétlen buszbalesetben súlyos sérüléseket szenvedett, és hosszú hónapokra ágyhoz kötött beteg lett. A kérdéses volt, hogy valaha is újra fog tudni járni, de Frida, aki ismert volt nagy ambícióiról és kitartásáról, sosem adta fel a reményt a gyógyulásra. Az unalom és a fájdalom elkerülése érdekében a művészet felé fordult, és ezen keresztül fejlesztette önmagát.

Belső motivációja is vezérelte, hogy még fekvőbetegként is önfenntartó legyen, és ne jelentsen anyagi terhet a családjának, ha a sors úgy hozná. A pihenés és a gyógytorna segítő hatású volt a felépülésében, és rövid idő alatt sikerült újra talpra állnia.

A világegyetem szerelmi ölelése – Frida Kahlo a siker kapujában (Maren Gottschalk)

A világegyetem szerelmi ölelése egy izgalmas regény, amely a fordulópontról mesél Frida Kahlo életében, különösen azokban az években, amikor New Yorkban és Párizsban tartózkodott. Frida, az elbűvölő, fantasztikus és karizmatikus művész, 1938-ban érkezik New Yorkba, amikor házassága Diego Riverával válságba került, de mindenáron megtalálni kívánja önmagát a metropolisz forgatagában.

Az életének első önálló kiállítása hatalmas sikert arat, számos barátot és rajongót szerez, és élvezi az életét, beleértve a viszonyát Nickolas Murray-vel, aki iránt régóta mély érzéseket táplált. Az Amerikai Egyesült Államokban, Párizsban és Mexikóban töltött hónapok során Frida Kahlo új területekre merészkedik, határozottan követve saját útját mind művészként, mind szeretőként.

Infografika – Kahlo

A sorozat teljesen új megközelítéssel mutatja be a világ legnagyobb gondolkodóit és művészeit. A kötet az ötven legérdekesebb és legfontosabb adatra, gondolatra, jellemzőre és eredményre fókuszál, s ezeket könnyen érthető és látványos infografikákon keresztül tárja elénk. Az ismert tények mellett olyan kevéssé ismert részletekre is rávilágít, melyek érdekessé teszik az adott személyiségeket.

Frida Kahlo (1907-1954) példáján keresztül megismerhetjük Mexikó szülött festőművész életét. A gyermekkorában elszenvedett baleset és a művészete mellett az infografikák kiemelik, hogy 143 ismert műalkotásából 55 önarckép. Emellett bemutatják, hogy a „Két akt az erdőben” című festménye 2016-ban 8 millió dollárért kelt el, ezáltal a legmagasabb áron értékesített Latin-amerikai műalkotássá vált. Az infografikák segítségével felfedezhetjük azt is, hogy Frida Kahlo kétszer házasodott, és hogy első önálló kiállítására mentőautóval érkezett. A „Infografika – Kahlo” az egyszerűsített és látványos ábrázolásokon keresztül közelít Frida Kahlo életéhez és munkásságához.

Mit tenne Frida Kahlo? – Kivételes nők, akik nem ismertek akadályt (E. Foley – B. Coates)

A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba… Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet.Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.

A nők mindig is szenvedtek attól, hogy irreális testképnek kell megfelelniük, hogy megterheli őket a házimunka, hogy zaklatják és alulértékelik őket, vagy éppen kapcsolati problémákkal küzdenek. A lista végtelen. De fura módon erőt adhat az, hogy legyenek akár az ókori Egyiptomban, az Orosz Birodalom aranykorában, a Vadnyugaton vagy a világháborús Párizsban, ezek a különleges nők nagyon is hasonló tapasztalatokat szereztek.

Frida Kahlo 1907-1954 – Fájdalom és szenvedély – Kettenmann Andrea – Taschen

Részlet:

„Bice-bóca Frida” – a lázadó kamaszlány
„Négyéves voltam [valójában öt], amikor eljött a »tragikus tíz nap«. Saját szememmel láttam Zapata parasztjainak küzdelmét a carrancisták ellen.”
Az 1940-es évek elején megkezdett naplóban ezekkel a szavakkal kezdődik Frida Kahlo (1907-1954) visszaemlékezése a mexikói forradalomra (1910-1920), amellyel oly mértékben azonosult, hogy születése éveként mindig 1910-et jelölte meg. A gyarmatosítás korának és Porfirio Díaz tábornok harminc éven át tartó diktatúrájának lezárultával a forradalom alapvető változásokat kívánt az ország társadalmi berendezkedését illetően. Frida Kahlo nyilvánvalóan eldöntötte, hogy ő és az új Mexikó egyszerre születtek meg. Valójában ő három évvel korábban látta meg a napvilágot: Magdalena Carmen Frieda Kahlo Calderón 1907. július 6-án született Mexico City akkori külvárosában, Coyocánban Matilde és Guillermo Kahlo négy lánya közül a harmadikként.

Kicsikből NAGYOK – Frida Kahlo (María Isabel Sanchez Vegara)

Amikor Frida fiatal lány volt, egy borzalmas baleset örökre megváltoztatta az életét. Járni nem tudott, ezért az ágyban fekve festeni kezdett. Önarcképei, amelyek fájdalmát és szomorúságát, ugyanakkor az élet iránti szenvedélyét is kifejezik, a 20. század egyik leghíresebb festőművészévé tették. Az inspiráló történet végén fényképes összefoglaló olvasható Frida életéről.

Frida szerelme (Claire Berest)

A Frida szerelme egy vibráló, lázadó, halállal dacoló nő és egy mindent elsöprő szerelem története, amelyhez a 30-as évek nyüzsgő, eleven Mexikója és New Yorkja nyújt festői hátteret.
– Az a gond, hogy Diego azt szeretné, ha az egész világ, az egész évszázad szeretné.
– És te, Frida?
– Én azt akarom, hogy Diego Rivera szeressen.

Frida Kahlo filmek

Frida (2002)

2002-es dráma / romantikus / életrajzi mű Edward Norton, Salma Hayek és Antonio Banderas főszereplésével.

Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulcscsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott, a bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört. A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek.

Frida Kahlo (1995)

angol ismeretterjesztő, 1995, 62 p

Nyolc nappal a halála előtt a következő szavakat írta a neve fölé: „ÉLJEN AZ ÉLET!” Frida Kahlo, a rendkívüli világú, zseniális mexikói művésznő, Diego Rivera társa és a 20. század egyik legmeghatározóbb asszonya, ötven évvel ezelőtt, 1954-ben hunyt el. Azt mondják, hogy a nagy művészt az ismeri meg igazán, aki felismeri, hogy ha kihagyjuk a kultúra történetéből, akkor az egy olyan űrt hagy maga után, amelyet nem lehet betölteni. Frida nélkül a múlt század nem lett volna az, amivé vált. Ez a portréfilm nemcsak bemutatja Frida Kahlo művészeti képességeit, hanem azonkívül a század eleji forradalmi eseményeket és az új irányzatokat is megvilágítja. A film hihetetlenül erős színekkel és hangulatokkal rendelkezik, amelyek egy percre sem engednek elszakadni ettől az izgalmas karaktertől és műveitől.