Összefoglalás

Amikor 1876 tavaszán Párizsban megnyílt a második impresszionista kiállítás, az egyik éles nyelvű kritikus úgy jellemezte a résztvevőket, mint „öt vagy hat őrültet, akik közül az egyik egy nő”. A nő természetesen Berthe Morisot volt.
Bár Morisotot sokan „holdkórosnak” címkézték, valójában sikeres és elismert volt. 23 évesen felvételt nyert a Szalonba, és haláláig a francia festők élvonalában maradt. Bár a társadalmi konvenciók korlátozták, Morisot kialakított erős kapcsolatokat és családi támogatást, ami lehetővé tette számára, hogy önálló művészi karriert fusson be. Így több mint három évtizeden át jelentős hatást gyakorolt a francia művészeti irányvonalra.

Morisot nőként korlátozottan férhetett hozzá bizonyos impresszionista témákhoz, de festményei a 19. századi női élet széles skáláját bemutatták. Több műfajban alkotott, beleértve a tájképeket, utcai jeleneteket, aktokat, csendéleteket és portrékat. Kedvelt modelle közé tartozott saját lánya, Julie.

Morisot részt vett a művészeti eszmecserékben és maradandó nyomot hagyott az impresszionizmusban. Nemcsak hogy művészcsaládba nősült, hanem férje, Eugène Manet (Édouard Manet öccse) is teljes szívvel támogatta, aki saját ambícióit feláldozva irányította művészi karrierjét.

A művésznő jól ismerte a közízlést, és ennek köszönhetően művei már életében és később is jól fogytak. Tehetségével és ügyességével kivívta férfikollégái közmegbecsülését, mint egyenrangú társukét – ami a korban igen szokatlan teljesítmény volt.

Berthe Morisot életrajza

Gyermekkor

Berthe Morisot 1841-ben született Bourges-ban, jómódú családban. Apja helyi tisztviselő volt, anyja pedig rokonai közé tartozott Jean-Honore Fragonarddal. Morisot és testvérei művészeti nevelésben részesültek, és Joseph Guichard festőművész segített nekik a Louvre-ban festmények másolásával.

Tehetségük már korán megmutatkozozz, bár a lányokat figyelmeztették, hogy művészeti karrierjük forradalmi lehet a bourgeoise környezetben. Testvére, Edma, később házasság révén elköltözött és felhagyott a művészettel, Morisot azonban (testvére biztatására) folytatta a festést.

Tanulmányai és korai munkái

Morisot válaszul másolónak jelentkezett a Louvre-ba. Ott ismerkedett meg más művészekkel, köztük Jean-Baptiste-Camille Corot tájképfestővel. Ő bátorította, hogy kezdjen el en plein air dolgozni, ahol elkezdte készíteni első komolyabb festményeit. Ebben az időszakban sokat tanult festészetet (és szobrászatot is tanult, bár egyik szobrászati alkotása sem maradt fenn).

1864-ben, amikor Morisot mindössze 23 éves volt, a hivatalos párizsi Szalon elfogadta két tájképét. Fiatal nőként ez szinte hallatlan teljesítmény volt. Az egyik kritikus így reagált rá: „Látják, hölgyeim, lehet valaki művész és részt vehet nyilvános festészeti kiállításokon, és maradhat, mint eddig, egy nagyon tiszteletreméltó és nagyon bájos ember”. A művésznő még évekig szerepelt a Szalonban, ahol munkái általában jó fogadtatásra találtak.

Berthe Morisot korai munkái

Felnőtt időszak

1868-ban Berthe Morisot Édouard Manet-vel találkozott, akinek támogatása és inspirációja meghatározó volt. Manet elragadóként írta le a Morisot testvéreket, de sajnálta, hogy nők, és csak házassággal szolgálhatnák a festészet ügyét. A két művész között szoros kapcsolat alakult ki.

Manet tisztelte Morisot-t, és ő inspirálta Manet-t az en plein air festészet felé. Manet többször portrézta Morisot-t, beleértve az 1872-es híres fekete ruhás portrét. A kapcsolatukról feltételezik, hogy romantikus volt, de nem folytathatták, mivel Manet már házas volt. Morisot mélyen törődött Manet-vel, amit a hátrahagyott levelekből tudunk.

1872-ben Morisot sikeresen értékesítette műveit, és Manet kapcsolata révén bekerült az impresszionisták közé. Manet tanácsával szemben Morisot csatlakozott az avantgárdhoz, és munkái bemutatásra kerültek az impresszionista kiállításon 1874-ben.

Morisot életében népszerű és sikeres művész volt, aki gyakran túllicitálta kortársait. Kérlelhetetlenül kritikus volt saját magával szemben. 1874-ben, 33 évesen Morisot feleségül ment Manet fiatalabb testvéréhez, Eugène-hez, akivel állítólag érdekházasságot kötött.

Eugène szintén művész volt, de beleegyezett, hogy feladja saját karrierjét, hogy segítse Morisot-t az övében. Házasságkötésük után Edgar Degas megajándékozta a házaspárt egy Eugène-portréval. Manet a házasság után soha többé nem festette Morisot-t.

Berthe Morisot tájképei ebből az időszakból

Berthe Morisot portéi ebből az időszakból

Festmények ebből az időszakból

Késői évek

Morisot, nővérével ellentétben, művészi pályafutását folytatta, miközben feleségként és anyaként is élt. 1878-ban született egyetlen gyermekük, Julie, akit Morisot gyakran festett, és aki más művészeknek is modellkedett, például Manet-nek és Renoirnak.

Pályafutása során Morisot szoros kapcsolatot ápolt az impresszionista kör tagjaival, mint Degas, Monet, Renoir és Mallarmé. Rendszeresen részt vett az impresszionista kiállításokon, sőt 1886-ban önállóan rendezte az utolsót. A csoport megszűnése után is avantgárd művészekkel állított ki, 1887-ben a belga Les XX kiállításán és 1894-ben a La Libre Esthetique-nél. Morisot mindig leánykori nevével szerepelt, nem használt álnevet vagy férjezett nevet.

1891-től kezdve férje, Eugène Manet egészsége romlott, és 1892-ben elhunyt. Három évvel később lányuk, Julie is meghalt. Morisot, aki mindkettejüket ápolta, ugyanebben az évben halt meg tüdőgyulladásban. Halála után Morisot művészbarátai retrospektív kiállítást szerveztek, 380 festményével tisztelegve egyedi tehetségének.

Berthe Morisot festményei késői időszakából

Berthe Morisot hagyatéka

Berthe Morisot egész pályafutása alatt meg kellett küzdenie a nőkkel kapcsolatos előítéletekkel. Szokatlanul egyesítette művészi és anyai szerepét, ami miatt sokan tradicionális női szerepkörbe próbálták beskatulyázni. Bár korábban úgy vélték, hogy kapcsolata Manet-vel alárendelt, Morisot az impresszionizmus meghatározó alakja volt. Ő részt vett az első kiállításukon, és fontos szerepet játszott a mozgalom társadalmi és művészi alakulásában. Morisotnak erős ösztönző hatása volt más impresszionista festőnőkre is, mint Mary Cassatt és Eva Gonzalès.

Életéről 2012-ben filmet forgattak.

Berthe Morisot idézetek

• Nem hiszem, hogy volt még olyan férfi, aki egyenrangúként kezelte volna a nőt, és én csak ennyit kértem volna, mert tudom, hogy én is annyit érek, mint ők.
• Az igazi festők ecsettel a kezükben értenek.
• Fontos, hogy kifejezzük magunkat… feltéve, hogy az érzések valódiak és saját tapasztalatainkból merítünk.
• Az én ambícióm arra a vágyra korlátozódik, hogy megörökítsek valami mulandót, és mégis, ez az ambíció túlzás.
• A természet szeretete vigaszt nyújt a kudarc ellen.
• Csak a szélsőséges újdonságokat vagy a múlt dolgait szeretem.