Összefoglalás
Alexandre Cabanel francia festőművész. Akadémikus stílusban festett történelmi, klasszikus és vallási témákat. Portréfestőként is ismert volt. A Diccionario Enciclopedico Salvat szerint Cabanel a L’art pompier legjobb képviselője, és III. Napóleon kedvenc festője volt.
Alexandre Cabanel életrajza
Cabanel tizenhét évesen csatlakozott a párizsi École des Beaux-Arts-ra, ahol François-Édouard Picot-nál tanult. 1844-ben debütált a Párizsi Szalonban, és 1845-ben, mindössze 22 évesen, elnyerte a Prix de Rome ösztöndíjat. 1863-ban a Francia Intézet tagjává választották, és 1864-ben nevezték ki az École des Beaux-Arts professzorává, ahol élete végéig tanított.
Cabanel szoros kapcsolatban állt a párizsi Szalonnal, rendszeresen részt vett a zsűriben, és tanítványai száma meghatározó volt a Szalonokban. Az 1863-as Szalonban való elutasítása, valamint William-Adolphe Bouguereau-val, hogy Édouard Manet és más impresszionista festők bemutathassák műveiket, vezetett a Salon des Refusés létrehozásához. Cabanel elnyerte a Grande Médaille d’Honneur díjat az 1865-ös, 1867-es és 1878-as szalonokon.
Alexandre Cabanel hagyatéka
Cabanel a tizenkilencedik században jellegzetes stílust alakított ki, melyet a részletek iránti figyelem és a pazar hatás jellemzett. Az Ecole des Beaux Arts-ban tanulta Picot festőművésztől, részt vett a Prix de Rome-on, majd számos jelentős dekorációs megbízást kapott.
Cabanel mitológiai festményei mellett portréival is hírnevet szerzett, különösen amerikai nők portréival. A Napóleon császárnak készített portréi kiemelték arisztokratikus vonzerőjét. Halála után tiszteletteljes gyászjelentéseket kaptak, elismerve Cabanel nagy stílusát és liberális tanítását.
Alexandre Cabanel festményei
A Vénusz születése – The birth of Venus
Alexandre Cabanel francia festőművész „Vénusz születése” című festménye 1863-ban készült és jelenleg a Musée d’Orsay-ban található Párizsban. A kép második változata 1864 körül keletkezett, míg egy harmadik változat 1875-ből származik, amely a Metropolitan Művészeti Múzeumban található New Yorkban.
A képet III. Napóleon azonnal megvásárolta a 1863-as párizsi szalonon, és Cabanel ezután az Ecole des Beaux-Arts professzora lett. A művész érzéki és klasszikus elemeket ötvözve vonzotta a társadalom felsőbb rétegeit. Robert Rosenblum művészettörténész szerint a festmény „egy ókori istenség és egy modern álom között lebeg”, különösen figyelemre méltó a szemek kétértelműsége, amelyek látszólag csukva vannak, de közelről ébredteknek látszanak, ami különleges hatást kelt a férfi nézők számára. Cabanel mitológiai köntösben festette meg a művet, mégis vonzó módon. Cabanel a személyiséget finoman ábrázolja, kiemelve a Vénusz könnyed pihenését és szüzességét. A festmény azonnal vonzotta a kortársakat, akik dicsérték a sötét szemű és makulátlanul megrajzolt hősnőt, és az alkotó tehetségét az Atlanti-óceán mindkét partján.