Összefoglalás
Rippl-Rónai József a posztimpresszionista és szecessziós irányzatok legjelentősebb magyarországi képviselője volt, akinek festészete gazdag színvilágot, stilizáló vonalakat és dekorativitást tükrözött. Munkássága révén elsőként vezette be a modern művészeti irányzatokat a magyar művészetbe.
Rippl-Rónai József élete
Fiatalkor
1861-ben született Kaposváron, Rippl József néven, tolnai sváb származású családban. Fiatalon patikussegédként dolgozott, de hamarosan a művészet felé fordult. A gyógyszerészi tevékenysége során szerzett egy maradandó sérülést, amikor kénsavval leöntötte bal kézfejét. 1884-ben a müncheni Művészeti Akadémián tanult, majd 1887-ben Párizsba költözött, ahol Munkácsy Mihálynál tanult és később a segédje lett. Franciaországban megismerkedett az új művészeti irányzatokkal, amelyek nagy hatással voltak rá.
Festményei ebből az időszakból
Felnőttkor
1892-ben visszatért Magyarországra, és 1900-ban Budapesten, majd 1902-ben Kaposváron rendezett kiállítást. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoportnak és aktívan részt vett a Nyugat mozgalomban. 1906-ban nagyszabású kiállítása volt Budapesten. Az első világháború alatt Párizsban internálták, de 1915-ben hazatért Kaposvárra, ahol a Róma-villában élt és alkotott. Festészetén kívül üvegablakok tervezésével is foglalkozott, például az Ernst Múzeum számára. Késői éveiben több sikeres kiállítást rendezett Európa nagyvárosaiban, utolsó jelentős műve egy 1919-ben készült portré volt. 1927-ben hunyt el Kaposváron, a Róma-villában.
Munkássága
A posztimpresszionista és szecessziós törekvések egyik legjelentősebb magyar képviselője volt. Párizsba érkezve Munkácsy Mihály segédjeként kezdett dolgozni, akinek hatása alatt állt kezdetben. Az új művészeti irányzatokkal való megismerkedése azonban hamarosan elvezette az egyéni stílus kialakításához.
Az 1892-es Neuilly-be költözése idején alkotta meg a „fekete korszak” stilizált műveit. Kaposvár melletti Róma-villában készült pasztelltechnikájú alkotásai és a „kukoricás” stílusa tették híressé. Festészetét gazdag színvilág, dekoratív vonalvezetés és a kisvárosi élet bemutatása jellemzi.
Legjelentősebb művei közé tartozik az 1889-es Nő fehérpettyes ruhában, a híressé vált Piacsek bácsi sorozata, valamint az Ady Endrét ábrázoló pasztellkép. Késői korszakában drámai önarcképeket és íróportrékat készített, amelyek a francia posztimpresszionizmus és a szecesszió szín- és vonalkultúráját egyesítik. Az élete végére több mint tízezer művet alkotott, amelyek közül sok elveszett vagy Amerikába került.
Galéria Rippl-Rónai József festményeiből
Portréi
Rippl-Rónai József hagyatéka
A festő emléke és munkássága előtt számos formában tisztelegnek Kaposváron és Magyarország más részein. Kaposváron alapították a Rippl-Rónai művészeti díjat, és 1978-ban megnyitották a Rippl-Rónai József-emlékmúzeumot, amelyet 2012-ben felújítottak és kibővítettek. A városban több szobor is őrzi emlékét, köztük Medgyessy Ferenc és Csernák Máté alkotásai. 2016-ban a Kaposvári Egyetem művészeti kara felvette a Rippl-Rónai Művészeti Kar nevet, és az évente megrendezett Rippl-Rónai Fesztivál is az ő tiszteletére kapta nevét. Ezen kívül emléktáblák jelzik fontos helyszíneit Kaposváron, és a Budapestet Kaposvárral összekötő InterCity vonat is az ő nevét viseli.
Könyvek
Bernáth Mária: Rippl-Rónai József; 2005. Szemimpex kft
Fülep Lajos: Rippl-Rónai – Csontváry – Derkovics; 1975. Magvető kiadó
Genthon Isván: Rippl-Rónai József; 1958. Convina kiadó