Összefoglalás
Louis William Wain angol művész, aki leginkább antropomorfizált macskákat és cicákat ábrázoló rajzairól ismert.
Évente rajzok és festmények százait készítette folyóiratok és könyvek számára, köztük az 1901-től 1921-ig megjelenő Louis Wain’s Annual című folyóirat számára. Munkái képeslapokon és reklámokban is megjelentek, és rövid időre a kerámia és az animációs rajzfilmek világába is belekóstolt.
Népszerűsége és termékeny munkássága ellenére Wain nem vált gazdaggá, valószínűleg azért, mert olcsón adta el munkáit és lemondott a szerzői jogokról, valamint azért, mert anyját és öt nővérét támogatta.
Életrajza
Gyerekkora
Wain 1860. augusztus 5-én született Clerkenwellben, Londonban. Apja, William Matthew Wain (1825-1880) textilkereskedő volt, anyja, Julie Felicie Boiteux (1833-1910) pedig egyházi hímző. Wainnek volt öt testvére: Caroline, Josephine, Marie, Claire és Felicie.
Gyermekkorában gyenge egészségnek örvendett, tízéves koráig nem járt iskolába. Első tanulmányait a South Hackney-i Orchard Street Foundation Schoolban kezdte, de inkább a Royal Polytechnic Institution előadásaira vagy rovarvadász expedíciókra ment. 1873 és 1876 között a katolikus Szent József Akadémiára járt Kenningtonban. Később a West London School of Art tanfolyamát végzette, majd segédmesterként dolgozott az iskolában.
Művészi karrierje
1881. decemberében jelent meg Wain első nyilvános rajza az Illustrated Sporting and Dramatic News 1881-es karácsonyi számában, ami egy bölényekkel teli képet ábrázolt babérbokrokon ülve, „Robins reggeli” néven. Következő évben állást kapott a magazinnál, és feladta tanári pozícióját a West London School of Artban.
1884. január 30-án Wain Emily Marie Richardsonnal házasodott össze a Hampstead-i St Mary’s Chapelben. Hampsteadben éltek Peter, egy fekete-fehér cica, társaságában. Emily mellrákban szenvedett, de Peter vigaszt nyújtott neki. Wain feleségének bátorítására 1884-ben eladta első macskarajzait az Illustrated London Newsnak. Hamarosan mezőgazdasági és kisállat-kiállításokról is tudósított, valamint állatportrékat is készített. 1886-ra macskarajzai népszerűvé váltak, és megbízást kapott egy gyermekkönyv illusztrálására a Macmillantől. Felesége nem sokra rá, 1887 januárjában meghalt.
Özvegyként
Fiatal özvegyként Wain szobákat bérelt a Westminster-i New Cavendish Street-en, és bohém körökben mozgott, ahol olyan újságírók és művészek társaságában volt, mint Herbert Railton, Caton Woodville, Linley Sambourne, Harry Furniss, Melton Prior és Phil May. Zenei esteken zongorázott.
Hírnevét építette különböző témájú megbízásokkal, többek között építészeti és tájképrajzokkal, valamint állatábrázolásokkal különböző folyóiratok számára. 1890-re már ismert név lett, és a Nemzeti Macskaklub elnökévé választották, elismerve macskákkal kapcsolatos szakértelmét. Macskákat ábrázoló karácsonyi illusztrációi új stílust hoztak a macskarajzolás terén, mivel a macskák emberi vonásokat kaptak.
Apja 1880-ban halt meg. Édesanyjával és öt nővérével feszült volt a kapcsolata, mivel nem támogatták házasságát Emilyvel. 1890-ben kibékültek, és a család a kenti Westgate-on-Sea tengerparti üdülőhelyre költözött, ahol Sir William Ingram házát bérelték. Wain aktívan töltötte idejét kertészkedéssel, sétákkal és különböző sportokkal, mint futás, úszás, korcsolyázás, boksz és vívás.
Wain két művész nővére, Claire és Felicie, bár tehetségesek voltak, ő kellett az egész családot eltartania. Bár népszerű és sikeres művész volt, anyagi gondokkal küzdött. Képeit gyakran alacsony áron adta el a kiadóknak, ami azt jelentette, hogy nem kapott jogdíjat a sokszorosításokért, és későbbi éveiben nehéz helyzetbe került.
Galéria
Wain termékeny művész volt, évente több száz képet alkotott. Korai munkáit főleg folyóiratok számára készítette, de az 1890-es években gyermekkönyveket illusztrált, összesen több mint 100 művet. Sok könyvet ő maga írt, és mint macskák elismert szakértője, hozzájárult a Hutchinson’s The Living Animals of the World (1901) házimacskáról szóló részéhez. 1901-ben létrehozta az első Louis Wain Annual-t, amely 1901-től 1915-ig és 1921-ben évente megjelent. 1900 és 1940 között több mint 1100 képet adott ki képeslapok formájában 75 különböző kiadó, köztük a Raphael Tuck & Sons és a Valentine & Sons közreműködésével. Munkáit reklámokban is felhasználták. Számos médiummal dolgozott, többek között akvarellal, tollal, tintával, ceruzával, ezüstheggyel, krétával és olajjal.
Legnagyobb népszerűsége az első világháború előtti években volt, amikor az edwardi társadalmat ábrázolta. Embernek öltözött macskái sportoltak, tengerpartra jártak, teadélutánokat tartottak, éttermekbe jártak és karácsonyt ünnepeltek, gyakran bohózatos eseményekkel és zűrzavarokkal. Wain világa „vicces, éles és élénk” volt.
1907-ben New Yorkba utazott, míg édesanyja és testvérei Kentben maradtak, ahol a Hearst Newspapers szerződést ajánlott neki. 1910-ben, anyja halála után visszatért Angliába. 1914-ben „futurista” kerámia macskák sorozatát készítette, amelyeket egy kritikus „a legmodernebb csodabogár-díszművek”-ként jellemzett. Ugyanebben az évben Londonban egy omnibuszról leesett, súlyos fejsérülést szenvedett, majd kómába esett. 1917-ben Wain és négy túlélő testvére elhagyta Westgate-et, és a londoni Kilburnbe költözött. Marie Louisa 1913-ban halt meg, miután tizenkét évet töltött az East Kent County Lunatic Asylumban. Legidősebb nővére, Caroline nem sokkal a Kilburnbe költözés után influenzában halt meg.
Kései évek
Az első világháború végére Wain művei iránt csökkent a kereslet, és bár a Valentine & Sons kiadó megbízást kapott egy gyermekkönyv-sorozatra, anyagi helyzete romlott. Rövid ideig filmes animációval is próbálkozott, de a rajzfilmek nem arattak sikert a mozikban. 1921-ben adta ki az utolsó Louis Wain-évkönyvet, melyben újdonságként a mintás szövetek kerültek előtérbe. Wain későbbi rajzain gyakran absztrakt mintákat ábrázoltak.
1924-ben Wain nővéreit elmebetegnek nyilvánították, és a Springfield Mental Hospital szegényosztályára kerültek. Ott folytatta művészi tevékenységét, és a nővérei segítettek a képek értékesítésében. Dan Rider könyvkereskedő segítségével pénzgyűjtést szerveztek a művész számára, ami kiállítások rendezésével és adományokkal járt. Ramsay MacDonald miniszterelnök alapot hozott létre Wain testvérei számára, elismerve a művész szolgálatait. Wain később kényelmesebb körülmények közé került a Bethlem Kórházban, és rajzolt tovább. 1930-ban a Napsbury kórházba szállították, ahol továbbra is alkotott. 1938-ban agyvérzést kapott, egészsége tovább romlott, és 1939-ben elhunyt. Temetése a kensal greeni Szent Mária katolikus temetőben volt. Két nővére, Claire és Felicie maradtak utána, nővére, Josephine hat hónappal előtte halt meg. 1939 szeptemberében emlékkiállítást rendeztek a Brook Street Galleriesben.
Hagyatéka
Wain a macskák vezető szaktekintélyévé vált, amikor elnökké és bíróvá választották a Nemzeti Macskaklubnál. Az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek is igényelték a segítségét. Ő emelte a macskák társadalmi státuszát, hogy a parlamenti képviselők is bátran kiállhassanak szeretetük mellett. Bár elismerték szakértelmét, néhányan különcnek tartották elképzeléseit a macskákkal kapcsolatban.
Mivel Wain utolsó tizenöt évét elmegyógyintézetben töltötte sok találgatás és feltételezés született mentális állapotával kapcsolatban. Néhány pszichiáter skizofréniát feltételezett, és Wain festményeit ennek alátámasztására próbálták felhasználni. Azonban Wain kórházi időszaka alatt is alkotott különböző stílusú festményeket, ami megkérdőjelezte ezt a feltételezést. Egy macskaszakértő szerint Wain összeomlását fejsérülése okozta.
Louis Wain rendkívüli élete
Louis Wain tartalmas életéről 2021-ben egy 111 perces film készült Benedict Cumberbatch és Caire Foy főszereplésével.
Angol címe: The Electrical Life of Louis Wain
Rendező: Bill Sharpe,
Zene: Arthur Sharpe,
Főszereplők:
Benedict Cumberbatch és Claire foy
Tartalom:
A brit festő, Louis Wain igaz története, aki játékos, pszichedelikus képeivel örökre megváltoztatta a nagyközönség hozzáállását a macskákhoz. Ezt az elfeledett hőst kísérjük el az útján, aki szeretné megfejteni a világ „elektromos” rejtélyeit.