Összefoglalás

Kazimir Malevics (Kasimir Malevich) volt a szuprematizmus művészeti és filozófiai iskolájának megalapítója, és a művészet formáiról és jelentéséről alkotott elképzelései képezik majd a nem tárgyiasult vagy absztrakt művészet elméleti alapjait. Malevics többféle stílusban dolgozott, de legfontosabb és leghíresebb művei a tiszta geometriai formák (négyzetek, háromszögek és körök) és azok egymáshoz és a képi térhez való viszonyának vizsgálatára összpontosítottak. Nyugati kapcsolatainak köszönhetően Malevics képes volt átadni a festészetről alkotott elképzeléseit európai és amerikai művésztársainak, és ezzel alapvetően befolyásolta a modern művészet fejlődését.

Malevics különböző stílusokban alkotott, de főként az első világháború utáni orosz avantgárd kialakulásához járult hozzá sajátos érzékelési és festészeti filozófiájával, a szuprematizmussal. Ezt a kifejezést azért alkotta meg, mert úgy gondolta, hogy a művészetnek túl kell lépnie a témán – a forma és a szín igazságának kell „uralkodnia” a kép vagy a narratíva felett.

Radikálisabb volt, mint a kubisták vagy a futuristák, és szuprematista kompozíciói sík, absztrakt festékfelületekből épültek fel, mégis erőteljes szimbólumokat és misztikus idő- és térérzetet sugalltak. Mint termékeny író, értekezéseiben széles spektrumban foglalkozott a művészet filozófiájával, elképzelve az átfogó absztrakt művészetet, amely képes elvezetni az érzéseinkhez és egy új spiritualitáshoz.

Kazimir Malevics életrajza

Gyermekkor

Malevics, lengyel származású szülők gyermekeként Ukrajnában született, és családja munkakeresés miatt többször költözött az Orosz Birodalmon belül. Édesapja cukorgyárban és vasútépítésben dolgozott, ahol a fiatal Kazimir is tizenévesen munkát vállalt. Családja támogatása nélkül Malevics 12 éves korában kezdett el rajzolni. Határozottan az művészi pálya mellett kötelezte el magát, és különböző művészeti iskolákat járt be, elsőként a kijevi művészeti iskolát 1895-ben.

Festményei ebből a korszakból

Korai évek

1904-ben Moszkvába költözött, hogy a Sztroganov Művészeti Iskolában tanuljon, és magánórákat vett Ivan Rerbergtől. A Moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Iskolában aposztrofálták az impresszionista és posztimpresszionista festészeti technikákat, Leonyid Paszternak és Konsztantyin Korovin tanításával. Malevics korai munkái elsősorban posztimpresszionista stílusban készültek, de a szimbolizmus és a szecesszió hatása is megtalálható a korai fejlődésében.

Kazimir Malevics festményei korai éveiből

Felnőtt évek

Malevics munkásságában 1907 körül elmozdulás következett be az avantgárdabb esztétika irányába, amikor olyan művészekkel találkozott, mint Wassily Kandinszkij, David Burliuk és Mihail Larionov. 1910-ben Larionov meghívta a Káró Bubi kiállítási kollektívájához. Malevics részt vett a Szamárfarok és a Célpont művészeti csoportokban, amelyek a primitivista, kubista és futurista művészetfilozófiára összpontosítottak. Miután összeveszett Larionovval, vezető szerepet vállalt a szentpétervári Futurista művészek Szövetsége (Szojuz Molodezsi) egyesületében.

Malevics ebben az időszakban a vidéki paraszti élet jeleneteire fókuszált legtöbb művében. 1912 és 1913 között kubo-futurista stílusban alkotott, ötvözve a szintetikus kubizmus és az olasz futurizmus jellemzőit, ami dinamikus geometrikus dekonstrukciót eredményezett a térben. 1913-ban részt vett a modern kor egyik kiemelkedő művészeti együttműködésében, díszletet készített a „Győzelem a Nap felett” című operához.

Kazimir Malevics fauvista művei

Szimbolista művei

Primitivista alkotásai

Kazimir Malevics kubista festményei

Kazimir Malevics kubo-futurista művei

Konstruktivista alkotásai

Kazimir Malevics szuprematista korszaka

1915-ben Malevics megalapozta a szuprematizmust, elvetve a figuratív elemeket a festészetben, és teljesen az absztrakció felé fordult, amit A kubizmustól a szuprematizmusig című kiáltványában is kifejtett.

1917-ben az októberi forradalom új korszakot nyitott Malevics életében. 1918-ban a felvilágosodás népbiztosságához csatlakozott, az IZO művészeti osztályához tartozott, és a Szovjet Köztársaságban a múzeumokat és a művészeti oktatást felügyelte. A moszkvai Szabad Művészeti Stúdióban tanított, ahol diákjait arra buzdította, hogy hagyják el a burzsoá ábrázolás esztétikáját és merészkedjenek a radikális absztrakcióba. Ugyanebben az évben tervezte Vlagyimir Majakovszkij Misztéria-Buffa című előadásának díszleteit, a kommunista forradalom évfordulójára.

1919-ben befejezte az Új rendszerekről a művészetben című könyvének kéziratát, amelyben a szuprematizmus elméleti elveit alkalmazta az új államrendre, és az avantgárd művészetet az állam és a nép szolgálatába állította. Ugyanabban az évben Vitebszkbe költözött, meghívást kapva Marc Chagall művészeti iskolájába, ahol El Lissitzky is tanított és a nyomdát vezette.

Malevics maradt a Vitebszki Iskola vezetője, és a diákokat az UNOVIS néven csoportosította, azaz az Új Művészet Megerősítőinek. Ez a csoport különleges módon működött, minden alkotásukat a csoport nevével írták alá. Az UNOVIS azonban már nem a festészettel foglalkozott, hanem propagandisztikus plakátokat, textilmintákat, porcelánokat, jelzőtáblákat és utcadíszeket tervezett, emlékeztetve a német Bauhaus-iskola tevékenységére.

Malevics szuprematista elképzeléseit az Architectona sorozatban fejlesztette tovább, utópisztikus városok építészeti modelljeit alkotva. Ezek a makettek téglalap és kocka alakú formákból álltak, elrendezésük a formai tulajdonságok és esztétikai potenciál kiemelése érdekében történt. Malevics ezeket a maketteket Németországban kiállította, ahol nagy érdeklődést váltottak ki a helyi művészek és értelmiségiek körében. A szocialista realizmus térnyerése azonban szovjet-Oroszországban korlátozta az 1920-as évek művészeti virágzását, és Malevics kénytelen volt elhagyni az országot.

Kései évek

Malevics és művészete szembesült a konzervatív környezettel, ami miatt a művész az ismeretlenségbe süllyedt. 1930-ban letartóztatták és politikai ideológiájáról faggatták, miután hazatért nyugati útjáról. Barátai elővigyázatból elégették néhány írását. 1932-ben a bolsevik forradalom 15. évfordulóját megünneplő állami kiállításon szerepelt, de festményeit pejoratív jelzők kísérték. A művészt kitiltották az állami iskolákból és kiállítási helyszínekről.

Későbbi éveiben visszatért régi motívumaihoz, a paraszt- és zsánerjelenetekhez, valamint baráti és családi portrékhoz. 1935-ben Leningrádban halt meg rákban, és saját tervezésű koporsóban temették el a Fekete tér képével a fedélzetén. Műveit a szovjet múzeumok pincéiben tartották 1988-ig, amikor Gorbacsov idején újra a nyilvánosság elé kerültek. Malevics műveinek csak kevés része volt elérhető a glasznoszty előtt, néhányukat Alfred Barr, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának vezetője mentette ki 1935-ben Németországból.

Kazimir Malevics hagyatéka

Malevics még az 1917-es forradalom előtt kidolgozta a szuprematizmus elméletét, mely már akkor is meghatározó volt az orosz avantgárd művészeti körökben. Az absztrakció, a nem ábrázoló képek és a dinamikus geometrikus formák iránti érdeklődése jelentős hatást gyakorolt Ljubov Popova, Alekszandr Rodcsenko és El Lissitzky művészetére. 1922-ben alkotta meg háromdimenziós szuprematista műveit, az arkhitektonyikat, melyek építészeti formák tanulmányai voltak.

Szovjet-Oroszországban a szocialista realizmus monopolizálta a művészetet, és Malevics (és absztrakciós elképzelései) feledésbe merült. Szerencsére néhány elképzelése Nyugatra jutott az utópisztikus városok szuprematista modelljeinek kiállításain, ahol az avantgárd diskurzus beépítette Malevics absztrakcióval kapcsolatos elméleteit. Malevics 1927-ben egyszer utazott Nyugatra, szuprematista vásznait az amszterdami Stedelijk Múzeumban kiállítva, ahol sok európai művész inspirációt merített. Varsóban találkozott Vityebszkben tanult művészekkel, akiknek munkásságára nagy hatást gyakorolt.

Malevics hatása kiterjedt az európai és amerikai művészekre, kik absztrakt formákat alkalmazva kifejezik a technológiát, az egyetemességet vagy a spiritualitást – ezek mind Malevics gondolataiból erednek. Az első MoMA-igazgató, Alfred Barr jelentős gyűjteményt vásárolt műveiből. Ezzel az úttörő szereppel Malevics előkészítette az utat a későbbi absztrakt művészek, különösen Ad Reinhardt és a minimalisták generációi számára, akik megszabadultak a valóságtól való függéstől.

Művészete nagy hatással volt az 1960-as évektől a magyarországi neoavantgárd festőkre, pl. El Kazovszkij, Konok Tamás, Nádler István festészetére (forrás: wiki).

Kazemir Malevics idézetek

• „A festett felület egy valódi, élő forma.”
• „Az esztétikum az intuitív érzés szemete.”
• „1913-ban, amikor kétségbeesetten próbáltam megszabadítani a művészetet az ábrázoló világ ballasztjától, a négyzet formájában kerestem menedéket.”
• „Az ember, mint forma, magában hordozza a lét örök elvét, és a végtelen úton való gazdasági mozgással az ő formája is átalakul, ahogyan benne is átalakult minden, ami a természetben él.”
• „A művészet már nem törődik azzal, hogy az államot és a vallást szolgálja, nem akarja többé az erkölcsök történetét illusztrálni, nem akar többé semmi köze a tárgyhoz, mint olyanhoz, és úgy véli, hogy önmagában és önmagáért, a „dolgok” (vagyis az „élet időtálló kútfője”) nélkül is létezhet.””
• „Mondom nektek, nem fogjátok meglátni az új szépséget és az igazságot, amíg el nem határozzátok magatokat a köpésre.”
• „Mivel festő vagyok, meg kellene mondanom, miért festik zöldre és pirosra az emberek arcát a képeken.”
• „Rájöttem, hogy a „dolog” és a „fogalom” helyettesíti az érzést, és megértettem az akarat és az eszme világának hamisságát”
• „A „szuprematizmus” alatt a tiszta érzés elsőbbségét értem az alkotó művészetben. A szuprematista számára az objektív világ vizuális jelenségei önmagukban értelmetlenek; a jelentős dolog az érzés.”
• „A négyzet nem egy tudatalatti forma. Az intuitív értelem alkotása. Az új művészet arca. A négyzet egy élő, királyi csecsemő. A tiszta alkotás első lépése a művészetben.”
• „A szuprematista számára az objektív világ vizuális jelenségei önmagukban értelmetlenek; a lényeges dolog az érzés.”